44
MÛANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2015
sodás lejátszódása, illetve a belső feszültségek
relaxálódása érdekében. A kapott lapokból szab-
ványos próbatesteket vágtunk ki a szakítóvizsgá-
latokhoz. A mechanikai tulajdonságokat Instron
5566 szakítógépen, 10 mm/perc keresztfejsebes-
séggel határoztuk meg. Akeverékek szerkezetének
pontosabb megismerése érdekében Jeol JSM 6380
LA pásztázó elektronmikroszkóppal készítettünk
felvételeket a tömbi anyag maratott felületéről. A
mintákat Leica EM UC6 mikroszeletelővel készí-
tettük elő, majd a lignoszulfonát kioldása érdeké-
ben 24 órán keresztül szobahőmérsékletű vízben
áztattuk. A minták relaxációs átmeneteihez tarto-
zó hőmérséklet értékeket Perkin Elmer Diamond
DMA készülékkel határoztuk meg. A mérés során
a mintákat –150 °C-ról 2 °C/min felfűtési sebes-
séggel 1 Hz frekvenciájú szinuszos húzó igénybe-
vétellel deformáltuk.
Eredmények
Az
1. ábrán
látható, pásztázó elektronmikroszkóp-
pal készített képek alapján a lignoszulfonát szem-
csék mérete nem csökken le jelentősen a polipro-
pilén mátrixban, ami gyenge kölcsönhatás kiala-
kulására utal a komponensek között. Ezzel szem-
ben az általunk vizsgált ionomer/lignoszulfonát
keverékekben a lignoszulfonát szemcsék mérete
nagymértékben lecsökken, az addig szabálytalan
szemcsék közel gömb alakúak lesznek, ami jó ha-
tárfelületi kölcsönhatásra enged következtetni.
A mechanikai vizsgálatból meghatározható tu-
lajdonságok között fontos szerepet tölt be a húzó
rugalmassági modulus. Az általunk létrehozott
keverékek esetében a lignoszulfonát térfogattört-
jének (v/v) függvényében a modulus értéke min-
den keverék esetében hasonló tendencia szerint nő
(
2. ábra
). Ez a lignoszulfonát szemcsék nagy me-
revségére vezethető vissza. Ilyen kis deformációk
esetében a mikromechanikai deformációs folya-
matok még nem indulnak meg, így a merevség ér-
tékét a komponensek között kialakuló határfelületi
kölcsönhatások és a szerkezet csak kis mértékben
befolyásolja [7].
2. ábra Ionomer/lignoszulfonát keverékek modulusa a
lignoszulfonát tartalom függvényében
(□ NaMER/CaLS;
■
NaMER/NaLS;
∆
ZnMER1/CaLS;
▲
ZnMER1/NaLS; ◊ ZnMER2/CaLS;
♦
ZnMER2/NaLS)
A feszültség-deformáció görbéken csak a tiszta
ionomerek esetében figyelhetünk meg folyási fe-
szültséget, míg a vizsgált ionomer/lignoszulfonát
keverékek egyikénél sem tapasztaltuk feszültség-
maximum megjelenését. A
3. ábrán
látható, hogy
1. ábra A lignoszulfonát szemcseméretének változása egyes keverékekben, a) NaLS szemcsék (250x nagyítás) b) 20 v/v%
NaLS-t tartalmazó PP keverék (500x nagyítás) c) 20 v/v% NaLS-t tartalmazó ZnMER2 keverék (5000x nagyítás)
a.
b.
c.
