MÛANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2015
77
4. előállítási technológia sajátosságait,
5. megfelelő termelékenységgel való gyártható-
ságot,
6. piac jelenlegi vagy várható igényéhez való al-
kalmazkodást.
Hogy melyiken mit kell érteni, s miért fontos az
alábbi részletezésből kiderül.
1. A funkcionalitásnál a műanyagok olyan
speciális tulajdonságait emelném ki elsősor-
ban, mint pld. a szilárdsági (rugalmasság),
kémiai (vegyszerállóság) és termikus tulaj-
donságok.
A kis fajsúly miatt jelentős súlycsökkenés érhető
el, a legtöbb műanyag vegyszerállósága (korró-
zióállósága) jobb, mint a fémeké, anyagában szí-
nezhetőek, ezért a fa vagy fémtárgyakra jellemző
rendszeres utánfestés nem szükséges. Felszerszá-
mozásuk után nagy termelékenységgel, jó csere-
szabatossággal, általában csekély élőmunka-fel-
használással gyárthatók a belőlük készült termé-
kek.
2. Esztétikus megjelenés szempontjából is
kedvezőek a műanyag tulajdonságai. A
legkülönfélébb felületi struktúrákat lehet
kialakítani, a műbőrutánzatoktól, a külön-
féle homokszórt vagy szikraforgácsolt felü-
letetektől a csiszolt vagy „hoch polírozott”
felületekig. Szemet gyönyörködtető térbeli
ívek, lekerekítések alkalmazhatók.
3. Az alapanyag megválasztásánál már min-
denképpen ki kell kérni egy műanyagos
szakember véleményét, mivel ez a fázis lé-
nyegesen visszahat a már előzőekben emlí-
tett elvárásokra is. Egy rosszul megválasz-
tott alapanyag miatt a funkcionalitás is ve-
szélybe kerülhet. Például polisztirolból nem
lenne szerencsés ételtartó dobozokat gyár-
tani, mivel sem a fagyasztást, sem a mik-
rohullámú melegítést nem tolerálja. Ugyan-
úgy nem volna szerencsés polietilénből „fa-
kanalat” vagy gépkocsi műszaki alkatrészt
gyártani sem. Ma már olyan nagy számban
állnak rendelkezésre műanyag-alapanya-
gok és ezek ötvözetei, hogy csak szakem-
ber tud felelősen választani közülük. Egyre
gyakrabban készülnek egy-egy adott célra
speciális anyagkeverékek is, a mai modern
boszorkánykonyha nap mint nap hoz létre
újabb és újabb kompozitokat a még jobb
megfelelőség, a még gazdaságosabb gyárt-
hatóság érdekében.
4. A jó terméktervnek alkalmazkodni kell a
tervezett előállítási technológia sajátossá-
gaihoz. Más-más szempontok kerülhetnek
előtérbe a leggyakrabban alkalmazott mű-
anyagos technológiáknál, a fröccsöntésnél,
extrudálásnál, vákuumformázásnál, stb. Fi-
gyelembe kell venni, hogy a megolvasztott,
meglágyított műanyag-molekulák eltérő
irányban eltérő szilárdsági és egyéb tulaj-
donságokkal rendelkezhetnek. Tekintettel
kell lenni a műanyagok zsugorodására és
zsugorszórására is (a fajtérfogat-változás-
ból és a lineáris hőtágulásból adódik), mert
kihatással van:
a. méretpontosságra (folyásirányban és arra
merőlegesen is lényeges eltérés lehet)
b. az alakhűségre (a falvastagság változá-
sok vetemedéseket okozhatnak)
c. az esztétikus megjelenésre (bordák felü-
leti beszívódásként jelentkezhetnek).
A műanyagok többsége nem szereti az éles sar-
kokat, a jelentős falvastagság változtatásokat, és
általában „megtorolja” ha ezt a tervező nem veszi
figyelembe. Elmondható, hogy a műanyagnak is
vannak „jogai”, amelyeket jobb, ha tudomásul ve-
szünk és igazodunk hozzá a tervezéskor, mintha
„Ő” figyelmeztet bennünket erre utólag.
5. A termelékenységre is jelentős hatás-
sal bírhat a termékterv. A falvastagságok
nem megfelelő (optimális) megválasztása
anyagpazarláshoz, a gyártáshoz szüksé-
ges energia és idő növekedéséhez vezet.
A műanyagos kialakítás során töreked-
nünk kell az egyenletes, vékony falvas-
tagságra, mert így kevesebb alapanyagot
kell megolvasztanunk, és kevesebb anya-
got kell lehűtenünk. Ily módon rövidíthe-
