44
MŰANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2014
Magyarország K+F+I képességei további nö-
velésének egyik jelentős gátja az egyre erősebb
szakemberhiány. Sem a gazdaság és ipar igénye-
it kielégíteni tudó szakemberek számossága, sem
a képzettségük szintje és struktúrája nem éri el a
kívánt szintet. Különösen élesen jelentkezik ez a
probléma, ha országunk K+F+I képességei továb-
bi növelésének szemszögéből tekintjük a kialakult
helyzetet. Egyre élesebben jelentkezik a szakmá-
hoz ténylegesen értő pályakezdő fiatalok iránti
igény, továbbá egyes iparvállalatok – alapvetően
kényszerből – spontán módon bekapcsolódnak az
oktatásba, hogy ezáltal is úgy alakítsák azt, hogy
az ő igényeiknek megfelelő szakemberek képződ-
jenek. Ezen túlmenően a vállalati szektor tetemes
költségeket fordít a frissen végzett mérnökök to-
vábbképzésére, hogy a követelményeknek megfe-
lelő tudással rendelkezzenek. A problémarendszer
megoldása mindenképpen új feladatokat ró a fel-
sőoktatási intézményekre. Hasonló problémával
nézett szembe a
németországi szakemberképzés
is a
70-es - 80-as években. A megoldást a duális
szakképzés, majd ezt követően a duális felsőok-
tatás elindítása jelentette.
Képzés céljaként azt
tűzték ki, hogy
a munkapiac számára minőségi
szakembereket képezzenek intenzív elméleti és
gyakorlati oktatással. A képzés lényege, hogy a
gazdasági élet szereplői hatékonyan bekapcsolód-
nak a képzésbe, és a hallgatók tanulmányuk során
ugyan annyi időt töltenek az akadémiai szektor-
ban, mint a vállalatnál.
A duális képzés konkrét megvalósítására számos
lehetőség van. Ilyen lehet például az is, hogy több
tanulmányi félévet vállalatnál töltenek el a hallga-
tók. Egy másik megvalósítás esetén a normál fel-
sőoktatási képzés egészül ki a vállalatnál eltöltött
képzéssel. Ez utóbbi esetben a hallgatók tanulásra
fordított ideje megnövekszik.
A Kecskeméti Főiskola GAMF Kara, felismerve
az iparvállalatok igényét, 2012-ben elindította
duális képzését. Elsőnek a járműmérnöki szakon
történt beiskolázás. A programban és annak kidol-
gozásában kulcs szerepet játszott a Knorr-Bremse
Fékrendszerek Kft. (KBF) valamint a Mercedes
Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH). A
képzés kidolgozásához a Duale Hochschule Baden
Würtemberg (DHBW) képzését vettük példaként,
amelyben tizenkét hetes blokkokból áll az oktatás.
A tizenkét hetes akadémiai oktatást tizenkét hetes
gyakorlat követ valamely iparvállalatnál, amellyel
mind az intézmény, mind pedig a hallgató szerző-
déses kapcsolatban áll. Nagyon fontos eleme en-
nek a képzésnek, hogy az iparvállalatnál eltöltött
idő alatt előre meghatározott képzési programban
vesz részt a hallgató. Ugyan csak elengedhetetlen
követelmény az ipari partner „akkreditálása”, ami
azt jelenti, hogy a DHBW folyamatosan ellenőrzi
a partnernél történő oktatás minőségét. Ez a mo-
dell számos előnnyel is rendelkezik: a hallgatók
képzésére összességében közel kétszer annyi idő
fordítódik, illeszthető – ha nem is könnyen – a je-
lenlegi oktatási időbeosztáshoz, nem szükséges a
jelenlegi tantervek és időkeretek megváltoztatása,
a hallgatók a végzést követően azonnal teljes érté-
kű mérnöki munkára felkészültek stb.
Az előzőekben ismertetettek alapján a GAMF en-
nek a modellnek az adaptálását választotta. Cé-
lunk az volt, hogy a jelentősen javítsuk a végzett
mérnökök szakmai ismereteit, korszerű tudással
bocsássuk ki hallgatóinkat és olyan ismereteket
(pl. tárgyalókészség, vezetési készség, kommuni-
kációs gyakorlat, projekt irányítási ismeretek stb.)
„Gyakorlat teszi a mestert”
- gyakorlatorientált (duális) képzés a
Kecskeméti Főiskola GAMF Karán
