MŰANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2014
91
1. ábra CEAST MF10 és CEAST
MF50
Forrás:
Amennyiben az egyes beérkező
szállítmányoknál eltérő értéke-
ket tapasztalunk, akkor fel kell
készülni a technológiai paramé-
terek (hőmérsékletek, nyomá-
sok, sebességek, stb.) várható
változtatási igényére is. A ma-
gasabb folyási számmal rendel-
kező anyagok rövidebb idő és
nyomás mellett használhatók.
Regranulátumok esetén külö-
nösen hasznos mérése, mivel
azok sokszor nem ellenőrizhető
előéletű termékek darálása utá-
ni újragranulált (javított?) alap-
anyagok.
Mérésére különböző elven
működő, különböző felszerelt-
séggel és árfekvéssel kaphatók
berendezések. Közös bennük,
hogy 1-2 órás betanulással bár-
ki használni tudja őket.
Anyagelőkészítés
Ø
Bekeverés
A bekeveréseknél legyen szó
adalékok, mint színező mes-
terkeverékek, vagy tulajdon-
ságmódosítók (antisztatizáló,
gócképzők, stb.) vagy darálék
hozzáadásáró - ma már nem len-
ne szabad „Pista bácsira” bízni
(1 zsákhoz 1 kübli adalék kéz-
zel összekeverve). A darálékot
az orig anyaghoz igazítva kis
szemcsenagyság eltéréssel, por-
talanítás után szabad visszaada-
golni, lehetőleg volumetrikus
vagy gravimetrikus adagolóval.
Ugyanez vonatkozik a többi
adalékra is. Amennyiben nem
lehet biztosítani a fix szemcse-
méreteket, ajánlatos a gravi-
metrikus adagolók használata,
mivel a szemcseméret eltérés
esetén a fajlagos fajtérfogatok
nagyon eltérhetnek (0,4-0,8 g/
cm
3
is lehet).
2. ábra Wittmann Dosimax MC Basic
volumetrikus adagoló
Forrás:www.wittmann-group.com
3. ábra Dega gravimetrikus adagoló
Forrás:
Ø
Szárítás
A fröccsöntő üzemekben a szá-
rítás szükségességéről ma már
senkit nem kell meggyőzni. Vi-
szont az üzemek többségénél
(10 üzemből ~7-8-nál) egyálta-
lán nem az adott konkrét anyag
előírásait követve, hanem az
anyagfajtára általánosan meg-
adott értékek használatával
(hőfok) történik ez, és nagyon
sok helyen zavarba jönnek, ha
megkérdezzük, hogy mennyi
ideje van a szárítóban. Nem
megfelelő kapacitású szárítókat
használnak, a fogyást befolyá-
soló tényezőket (nem a terve-
zett időben indul a gyártás, gép
vagy szerszámhiba miatt állt a
gyártás, stb.) nem veszik figye-
lembe. Olyan üzemet, ahol a
kiszárítás mértékét is ellenőrzik
(szárítás utáni víztartalom) csak
elvétve találunk.
A poliészterek feldolgozásá-
ban és degradációjában nagyon
nagy szerepet játszik az anyag
által megkötött víz. A megkö-
tött víz a legtöbb műanyagban
buborékképződéshez, felületi
hibákhoz, rosszabb mechani-
kai és viszkozitási jellemzők-
höz vezet, de poliészterekben
mindez fokozottan jelentke-
zik a hidrolízis okozta deg-
radáció miatt. Emiatt a PET
[poli(etilén-tereftalát)] és a PBT
[poli(butilén-tereftalát)] feldol-
gozás előtt különösen gondos,
molekulaszűrő
jelenlétében
végzett szárítást igényel, és a
maradék víztartalomnak 0,02%
alatt kell maradnia.
A poliészte-
rekre az egyik veszélyt a víz (és
