98
MÛANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2015
anyagot a lemezek közül ne engedje távozni, illet-
ve a hegesztési varratnak sima, esztétikus felületet
adjon, így a varrat utólagos megmunkálást nem
igényel [9]. A kavaró dörzshegesztés alkalmazása
polimer szerkezeti anyagoknál csak nagyon kevés
publikációban érhető el, pedig az eljárás a már be-
mutatott polimer hegesztési módszerekhez képest
számos előnnyel rendelkezik. Polimerek esetében
is lehetőség van nagy lemezvastagságú lemezeket
összehegeszteni, hegesztőrobot alkalmazásával
akár bonyolult térbeli alakzatok esetében is [10].
Ragasztott kötések
A ragasztás két szilárd test összeerősítését jelenti
ragasztó segítségével. A ragasztott kötések szi-
lárdságát döntően két erőtípus adja: a ragasztandó
anyagok, valamint a ragasztó belső szilárdsága,
kohéziója, és a ragasztandó anyag és ragasztó ha-
tárfelületén fellépő erőhatások, az adhézió. Jó ra-
gasztott kötésben az adhéziós erők legalább olyan
nagyok, mint a kohéziós erők, azaz a ragasztott kö-
tés szétszakadása a ragasztott darabok anyagában
vagy magában a ragasztóban bekövetkezett szaka-
dás (kohéziós szakadás) miatt következik be, nem
pedig a ragasztó és valamely felület elválása miatt
(adhéziós szakadás). A ragasztási technológiákat
alapvetően két nagy csoportba lehet sorolni: ra-
gasztószalagos (öntapadó ragasztós) technológi-
ák, illetve folyékony ragasztós technológiák. Ez
utóbbi csoporton belül beszélhetünk térhálósodó
és nem térhálósodó ragasztókról [5, 11].
A nem térhálósodó ragasztók csoportjába tartoz-
nak az alábbi ragasztók [11]:
- Oldószeres:
Az oldószeres ragasztók kétfélé tí-
pusban fordulnak elő. A
kötőanyag nélküli
oldó-
szeres ragasztásnál interdiffúzió jön létre az ösz-
szeragasztandó polimerek felületei között és csak
saját anyag ragasztható az összeférhetőség miatt.
Az oldószeres ragasztók másik csoportját a
kö-
tőanyagot tartalmazó
(általában polimer alapú)
ragasztóanyagok alkotják. Jellemzően a felhor-
dott ragasztó oldószerének kipárolgását követően,
még a ragasztó aktív idején belül kell a ragasztást
végre hajtani, azaz a két felet zárni, kötésbe hozni.
- Ömledékragasztó
(hot-melt): Az ömledék-
ragasztók esetében a kötés a ragasztóanyagnak
megfelelő hőmérsékletre való melegítése után
hozható létre. Az ömledékragasztók előnye a
gyors, termelékeny, oldószermentes ragasztás.
A térhálósodó ragasztók csoportjába tartoznak az
alábbi ragasztók [11]:
- Kétkomponensű ragasztók
: A ragasztó két kom-
ponensét (ragasztó + edző) felhasználás előtt
megfelelő arányban kell összekeverni, mely során
elindul a térhálósodás. Ilyenkor a ragasztást egy
térhálósodó műanyag polimerizációja hozza létre.
Ilyen típusú ragasztók pl.: epoxi, poliuretán, akril
2K ragasztók stb.
- Ciano-akrilátok („pillanatragasztók
”): A ra-
gasztó kikötéséhez, nedvesség szükséges, mely
a polimerizáció beindulását blokkoló anyagok
„semlegesítéséhez” kell.
Az itt felsoroltakon kívül természetesen számos
más kötési mechanizmus is létezik, amelynek
hatására a kötés kialakul, például a fénysugárzás
(UV ragasztók), emelt hőmérséklet (1K szerkeze-
ti ragasztók), vagy a levegő kizárásának hatására
(anaerob ragasztók) kötő rendszerek.
A jó ragasztott kötés létrehozásához – csakúgy,
mint a hegesztésnél – adott feltételek teljesülése
szükséges. Ezek a paraméterek [11]:
• megfelelő idő a ragasztóanyag felviteléhez, a kö-
tés létrehozásához, a ragasztó réskitöltéséhez,
• megfelelő hőmérséklet a ragasztás szakszerű
végrehajtásához, a felületkezelésekhez, a kötés ki-
alakulásának gyorsításához vagy a ragasztóanyag
viszkozitásának csökkentéséhez,
• megfelelő nyomás a szükséges felületkontaktus
eléréséhez, a légzárványok eltávolításához, vala-
mint, hogy a ragasztott felek jól összetartsanak.
Kísérleti rész
Felhasznált anyagok és berendezések
A politejsav alapanyagnak a NatureWorks LLC
amerikai biopolimer-gyártó cég Ingeo TM
Biopolymer 4032D illetve 3251D típusú granulá-
tumát használtuk fel.
ARBURG Allrounder Advance 370S 700-290
