MÛANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2015
125
mezett, de semmiképpen sem mint hasznosítható és
elszámolás köteles hulladék. A termékdíj rendszer
és annak elszámolása mindig a visszaélések meleg-
ágya volt és lesz, amíg a rendszer egyes elemei a
zártság rossz értelmezését jeleníti meg.
A gumiabroncs hulladék mennyisége a hivatalos
elszámolási rendszerben évi 45 – 50 ezer tonna,
melyet nem lehetséges pontosan összevetni a valós
keletkezési mennyiséggel. Többek között van egy
elemi probléma a gumiabroncs forgalmazás terüle-
tén nevezetesen, míg az értékesítéskor darabszám
szerepel az elszámolásban, a hulladék oldalon vi-
szont már súlyegységben mérünk és tartunk nyil-
ván. Akülönböző abroncs típusok súlya lényegesen
eltér, emiatt a valós mennyiség szerinti elszámolás
már alapjaiban nem valósulhat meg. Amíg az érté-
kesítés nem követhető nyomon, addig a hulladék
oldali elszámolás is csak a sötétben tapogatódzást
jelenti.
A hulladék abroncsok érdemi hasznosítása körül
is szükséges lenne érdemi szakmai vitát lefolytat-
ni és kivenni egyes érdekszférák felségterületéről,
hogy éppen ki a megmondó ember aszerint történik
a hasznosítás támogatása, leginkább a termékdíjon
keresztül.
Az EU normák szerinti hulladék elszámolásban
hazánk sohasem állt a helyzet magaslatán főként,
ha a gépjárműből a lehetséges kettő irányban ke-
letkező hulladék elszámolást vesszük alaposabban
szemügyre. A gépjárművek végleges forgalomból
történő kivonása során a bontási-hulladék kezelési
folyamatban a valóságban hulladékká váló abron-
csok mennyisége elenyésző a szervizipari csere so-
rán keletkező hulladék abroncs mennyiségének. A
megsemmisítési eljárásban a ténylegesen, de nem
hivatalosan dokumentált gépjármű mennyiségnek
mindössze 25-30%-a jelenik meg. A nagyobb há-
nyad az illegális tevékenység, ami leginkább fém-
hasznosításra és alkatrészre bontást jelent közel egy
évtizede zavartalanul az illetékes hatóságok „kvá-
zi” támogatása mellett.
Az eltűnő gépjárművek (szgk. kategória) száma kö-
zelíti az évi 40-50 ezer darabos mennyiséget, ami
gumihulladék oldalon cca. x 4-5 darab abroncsot
jelent, összességében évi cca. 150-200 ezer hulla-
dék gumiabroncs láthatatlan eltűnését.
A szervizipari fronton keletkező mennyiség eseté-
ben viszont a begyűjtés logisztikai problémái jelen-
nek meg, mivel a forgalmazók többsége nem érde-
kelt a hulladék begyűjtésében és nem igen lehetsé-
ges a kiszállítás-elszállítás egyidejű technikai meg-
oldása. A begyűjtés-elszállítás külön csatornákon
történik a sok-sok egyedi pont keletkezési helyről,
ami alapjaiban teszi gazdaságtalanná a begyűjtést
az elaprózott keletkezési helyekről. Egy átlagos
szervizben, ahol nem kizárólag gumis tevékenység
folyik évente cca. 300-500 darab hulladék abroncs
jelenik meg a 18 coll alatti méretekben. Ezen cé-
gektől az elszállítás megszervezése a távolság és a
keletkezési mennyiség időbeli heterogén összetéte-
le okán jószerével lehetetlen.
A begyűjtés és hasznosítás érdekeltségi rendszerét
kizárólag a termékdíj ösztönző és egyben kiegyen-
lítő hatásának kialakítása teremtené meg. Amíg ez
nem jön létre, addig a hulladék gumiabroncs be-
gyűjtése és hasznosítása számos gazdaságossági
kérdést vet fel ellehetetlenítve a hulladék vissza-
gyűjtés kívánatos és szükséges arányait.
Agumiabroncs forgalmazás, szerelés (elsődlegesen
a csere) követése és vele párhuzamosan a hulladék
abroncsok visszagyűjtése, hasznosítása kizárólag
egy teljesen újragondolt zárt IT alapú rendszer ki-
alakításával lenne elérhető, ami alapjaiban segítené
a gumiabroncsok közlekedésbiztonsági szerepének
javítását.
A gumiabroncs hulladék érdemi és gazdaságos
hasznosítása az elkövetkező 1-3 év során ad választ
arra a nagy kérdésre, hogy hazánkat milyen mérték-
ben lepi el a hasznosítatlan, környezetet veszélyez-
tető gumiabroncs hulladék. A jogalkotás, a jogal-
kalmazás és maga a szakmai közeg aktív együtt-
működése hozhat érdemi változást e területen.
A gumigazdálkodás komplex rendszerének kiala-
kítása minden e körben érintett szereplő közös ér-
deke és későbbi haszna.
Kovács Ferenc
Magyar Autós Szakmai Szövetség - E.M.E.
