Műanyag- és Gumiipari Évkönyv 2015 - page 28

28
MÛANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2015
A nem fémes frakció, a porszerű anyagokkal
együtt a legutóbbi időkben lerakóba került, amely
gyakorlat folytatása ebben a formájában nem tet-
te lehetővé a növekvő hasznosítási elvárások és a
szigorodó lerakási szabályok teljesítését.
A Magyarországon működő három shredderüzem
(kettő Budapesten, egy Fehérvárcsurgón) az 1.000
LE-s teljesítménykategóriába tartozik. A Fehér-
várcsurgón 2008-ban telepített 1.400 LE névle-
ges teljesítményű, Zerdirator-típusú automotive
shredder egy műszakban működtetve évi 100.000
metrikus tonna hulladékot képes feldolgozni. Át-
lagosan a beadagolt anyag minőségének függvé-
nyében műszakonként 3-500 tonna hulladék kerül
egy ilyen üzemben feldolgozásra értékes nyers-
anyaggal ellátva az acél- és színesfém kohókat.
Viszont ezzel egyidejűleg 25.000 tonna alacsony
sűrűségű, nagytérfogatú nem fémes vegyes hulla-
dék is keletkezik, évente jelentős mennyiségben
csökkentve a megfelelő lerakói kapacitásokat. A 3
magyar shredder részét képezi az EU-ban működő
250, és világszerte üzemeltetett 500 shredder be-
rendezésnek.
3. ábra A shredderből a fémek leválasztását követően visz-
szamaradó, jelentősen feldúsított részarányban vegyes mű-
anyag- és gumiaprítékot
Az EU shredderei éves szinten 9 millió tonna ko-
rábban hasznosításra nem került őrlési maradékkal
terhelik meg a lerakókat, nem meglepő, hogy en-
nek megállítására az EU a már említett direktívá-
kon keresztül szigorította jogalkotási rendszerét.
3. Fejlesztések a post-shredder technológia te-
rületén
Az elmúlt 5 év egyik legjelentősebb fejlesztése az
Európai Unió 7. K+F Keretprogramjának keretei
között zajlott. A hollandiai Delfti Egyetem konzor-
ciumvezetése mellett 2009-2014 között bonyolított
„Mágneses osztályozás és ultrahangos szenzor tech-
nológiák alkalmazása nagytisztaságú poliolefinek
hulladékból történő kinyerésére” („Magnetic Sorting
and Ultrasound Sensor Technologies for Production
of High Purity Secondary Polyolefins from Waste”)
című, W2Plastics rövid megnevezésű projektben a
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye-
tem Polimertechnika, Szerves Kémia és Technoló-
gia Tanszékei, valamint Elektromos Jármű- és Jár-
műirányítási Tudásközpontja mellett Magyarország
legnagyobb hulladékkezelője, a győri központú
ALCUFER Kft. vett részt magyar részről. A projekt
fő célkitűzése ultramodern szeparációs technológia
fejlesztése volt, amely felhasználható nagytisztaságú
poliolefinek (PE és PP) kinyerésére a shredderezési
könnyűfrakcióból, kommunális hulladékból és az
építési-, bontási hulladék anyagáramokból.
4. ábra Magneto-hidrosztatikus szeparátor
a Delfti Egyetemen
Az alkalmazott szétválasztási módszer a magneto-
hidrosztatikus szeparáció, amely lényege röviden
az alábbiak szerint foglalható össze. Ha az áramló
mágneses folyadékot erős mágneses tér hatásának
teszik ki, akkor ebben a folyadékban különböző
sűrűségű rétegek alakulnak ki, amelyben a beada-
golt különböző fajtájú szemcsék a nekik megfele-
lő sűrűségű rétegbe úsznak fel.
I...,18,19,20,21,22,23,24,25,26,27 29,30,31,32,33,34,35,36,37,38,...162