MŰANYAG- ÉS GUMIIPARI ÉVKÖNYV 2014
61
Hasonló következtetéseket vonhatunk le, mint a
modulus esetében; a különböző alakkal rendelke-
ző szemcsék hatása jelentősen eltér. A kisméretű
(W35), valamint a hosszú szálak (W126) sokkal
hatékonyabban növelik a kompozit szilárdságát,
ugyanakkor a szerkezeti hatások is jelentősebbek
ezek alkalmazásakor. A deformálhatóság, azaz a
minták szakadási nyúlása nagymértékben csök-
ken a töltőanyag hozzáadására (2.c ábra), ami a
kompozitok esetében megfelel a várakozásoknak.
A három száltípus hatása igen hasonló. Bár a faj-
lagos felület némileg befolyásolni látszik ezt a jel-
lemzőt is, a különbség elenyésző. Az eredmények
alapján megállapítható, hogy a faliszt alkalmazása
jelentős előnnyel bír, amennyiben a merevség és
szilárdság növelése a cél. Az erősítő hatás pon-
tosabb leírásához ugyanakkor további elemzés
szükséges. Hely hiányában jelen cikkünkben nem
térünk ki részletesen az eredmények mennyisé-
gi analízisére. Érdemes kiemelni ugyanakkor két
tényezőt: a töltőanyag teherhordó-képességé-
nek jellemzésére szolgáló B paramétert, amely a
kompozitok szilárdságának összetételfüggéséből
számítható, illetve a szemcse-mátrix határfelület
elválásához szükséges kritikus feszültségértéket
[52,53], amelyet a tönkremenetel során rögzített
akusztikus jelekből határozhatunk meg. Mindkét
mennyiség a szemcse-mátrix adhézióval hozható
kapcsolatba, és esetünkben értékük rendkívül erős
kölcsönhatást mutat a keményítő és a faliszt kö-
zött. Az akusztikus emisszió analízise emellett a
tönkremenetel során mikroszkopikus szinten leját-
1. ábra A TPS/faliszt kompozitok szerkezete; a) W68, 10 v/v%, SEM, b) W126, 10 v/v%, SEM, c) W126, 5 v/v %, POM, d)
W126, 40 v/v %, POM
